Kurt Cobain: Azt a keserv�t

�prilisban volt t�z �ve, hogy Kurt Cobain �ngyilkos lett. A drogelvon�b�l sz�k�tt, v�s�rolt egy vad�szpusk�t, egy akkora adag heroint, hogy egy l�nak is sok lett volna, �rt egy b�cs�lev�lf�l�t �s sz�tloccsantotta az agy�t.

Magyarorsz�gon nem voltak �vfordul�s megeml�kez�sek, ahogy Nirvana-kultuszr�l sem besz�lhet�nk, de az�rt, gyan�that�an rajong�k j�volt�b�l, megjelent k�t k�nyv: kar�csony el�tt egy �letrajz, nemr�giben a Napl�k. Sajnos egyik sem az igazi (l�sd keretes �r�sunkat). �letrajzban m�g mindig Michael Azerrad Come As You Are-ja az etalon, amely 1993-ban jelent meg el�sz�r, Cobain j�v�hagy�s�val �s k�zrem�k�d�s�vel, a hal�la ut�n egy z�r�fejezettel kieg�sz�lve.

Ismerj�k az autoriz�lt, hivatalos �letrajzok h�tul�t�it, Azerrad k�nyv�b�l sem hi�nyoznak, de m�g �gy is, az�ta is veri a t�bbi biogr�fi�t. Mellette sz�l, hogy a szerz� - a Cobain �ltal am�gy nagyon nem kedvelt Rolling Stone munkat�rsa - el tudja v�lasztani a l�nyegest a l�nyegtelent�l, a hitelest a l�gb�l kapott�l, ellen�ll a szenz�ci�knak, hangzatos kijelent�seknek �s melodr�mai fordulatoknak (ut�bbi kett� t�pushiba az eff�le �letrajzokban); nem �l vissza az adatk�zl�k, els�sorban f�h�se bizalm�val, de nem fogadja kritik�tlanul minden inform�ci�jukat. �s remek a k�panyaga. A Nirvan�r�l �s tagjair�l az id�k sor�n felr�ppentett sok sztori igazs�ga er�sen k�tes, ellen�rizhetetlen, de Azerradnak siker�lt kompakt, eg�sz�ben meggy�z� �s jellemz� t�rt�netet �sszeraknia, ami nem kis teljes�tm�ny, hiszen se szeri, se sz�ma a legend�knak, a szemtan�k sz�mos v�ltozatban kering�, kisz�nezett, t�lf�nyezett besz�mol�inak, a lapokban megjelent fikci�knak, Krist �s Kurt olyan interj�inak, a band�t bemutat� sajt�anyagoknak, amelyekben sportot �ztek az �js�g�r�k h�ly�t�s�b�l. (A jelek szerint nem tudtak olyan bl�ds�get kiagyalni, amit valaki be ne vett volna, hogy azt�n exponenci�lisan terjedjen tov�bb.)

�s gondolhatjuk, hogy Cobain hal�la ut�n szabadult csak el igaz�n a pokol. Akkor j�ttek el� az �ltal�nos iskolai oszt�lyt�rsak �s pedellusok, harmadik szomsz�dok, t�voli rokonok �s k�zeli bar�tok. Akkor der�lt ki, hogy Kurtnek, aki az utols� h�napokban garnisz�ll�kba menek�lt milli�s h�z�b�l, �s j�form�n m�r csak a d�lereivel �rintkezett, legal�bb annyi bar�tja volt, mint J�zsef Attil�nak. Mint megannyi �ngyilkosjel�lt, Cobain is

figyelmeztet�sek �s v�szjelz�sek

sokas�g�t k�ldte k�rnyezet�nek, m�g v�g�l �gy tekintettek r�, mint a farkast ki�lt� fi�ra. Egyfel�l rem�nytelen esetnek l�tt�k, akin m�r �gysem lehet seg�teni (kiv�lt, hogy nem is hagyja), m�sfel�l nem gy�zt�k szuttyongatni, hogy v�llaljon min�l hosszabb, min�l t�bb orsz�got �rint� turn�t, l�pjen fel megag�zsi�rt megafesztiv�lokon, menjen fot�z�sra, adjon interj�kat, szerepeljen a t�v�ben. Mindezekhez akkor m�r nagyon sok embernek f�z�d�tt komoly egzisztenci�lis �rdeke - k�zt�k Cobainnek is, aki att�l fogva, hogy meggazdagodott, rettegni kezdett az �henhal�st�l. Am�g kartondobozban meg a k�zleked�sre am�gy sem alkalmas kocsij�ban lakott, nem aggasztotta a j�v�. Soha nem volt alkalma megtanulni b�nni a p�nzzel, �s p�ni r�m�letbe esett a csillag�szati bev�teleivel szemben �ll� csillag�szati kiad�sai l�tt�n. Sz�ve szerint semmilyen prom�ci�t, fesztiv�lt, turn�t nem v�llalt volna, egy �letre elege lett a menedzserek �lomturn�ib�l (9 orsz�g, 42 nap, 38 fell�p�s), a szabadt�ri fesztiv�lokb�l, ahol mindig krimin�lis volt a hangz�s (el�g belehallgatni a readingi kal�zfelv�telekbe), a sz�zezres koncertekb�l a sportcsarnokokban, ahol m�r nem a saj�t k�z�ns�g�knek j�tszottak, hanem egy arctalan t�megnek, amely a h�res rockszt�rra fizetett be, �s a No1 sz�mot akarta hallani (Smells Like Teen Spirit), amit a Nirvana m�r hal�losan ut�lt. Els� ar�nafell�p�s�k�n Cobain beindult a hangz�st�l, �s belevetette mag�t a t�megbe, de ahelyett hogy f�lemelt�k �s k�zr�l k�zre adt�k volna, levitt�k a f�ldre, �rezte, hogy a zsebeiben turk�lnak, valaki meg�t�tte... a biztons�giak mentett�k ki, s ezennel v�get �rt a stage diving felh�tlen korszaka. �s tudom�sul kellett venni�k, hogy soha t�bb� nem j�tszhatnak klubokban. Sz�ttek m�g vad terveket arr�l, hogy csin�lnak egy durva punk-rock lemezt, ami kibuktatja �ket a mainstreamb�l, vissza az elveszett �denbe. De persze ez �pp�gy agyr�m volt, ahogy az �den sem l�tezett. "cska furgonok, olcs� hangszerek, z�rlatos er�s�t�k, r�mesen sz�lt az eg�sz, csak a saj�t k�sz�t�s� trik�k elad�s�b�l kerestek annyit, hogy legal�bb a benzin- �s a kosztp�nz meglegyen... 88-as kaliforniai turn�jukon egy maroknyi l�zeng�nek j�tszottak kocsm�kban, j� p�r koncert el is maradt, mert nem volt k�z�ns�g; 89-ben haveri k�lcs�nb�l meg Kurt akarnoks�g�b�l kij�tt els� nagylemez�k, a Bleach. Legjobbkor: a grunge-nak meg seattle-i hangz�snak nevezett zen�re ekkoriban t�madt fel az �rdekl�d�s. Gyakorlatilag minden �tmenet n�lk�l, a semmib�l sz�ktek az egekig.

Kurt �s Chris (Krist) Novoselic gyerekkori bar�tok, mindketten egy Aberdeen nev� porf�szekb�l j�ttek, ami 150 m�rf�ldre van Seattle-t�l. A helyr�l legyen el�g annyi, hogy amikor a horv�t emigr�ns Novoselic csal�d oda-k�lt�z�tt Kaliforni�b�l, Krist olyan s�lyos depresszi�ba esett, hogy egy �vre haza kellett k�ldeni a horv�t rokonokhoz. Cobain k�z�poszt�lyhoz t�rleszked� feh�r aljan�pnek nevezte saj�t csal�dj�t, amely a sportot �s a helyi faipart favoriz�lta a kreat�v tev�kenys�gekkel szemben (ez m�r csak az�rt is k�l�n�s, mert Kurt vil�g�let�ben girhes �s beteges volt); m�v�szi elismer�st csak egyszer aratott otthon: egy megsz�lal�sig h� Donald kacs�val. De nem sok�ig �lvezte sz�lei szeret� t�mogat�s�t, mert nyolc�ves kor�ban elv�ltak, �s a fi�ra egyik�k se form�lt ig�nyt. �vekig h�ny�dott egyik rokont�l a m�sikig, azt�n hol iskolat�rsakn�l lakott, hol cs�vezett. Az utols� �vben kimaradt a k�z�piskol�b�l, mert a sok hi�nyz�s miatt �gysem tudott volna le�retts�gizni. Az iskola ugyanolyan k�nnyen mondott le r�la, mint a sz�lei. Senkinek nem t�nt fel (vagy senkit nem zavart), hogy sug�rz�an �s sokoldal�an tehets�ges, festett, rajzolt, koll�zsokat, k�preg�nyeket, szobrokat, install�ci�kat k�sz�tett; l�nyeg�ben autodidaktak�nt megtanult dobolni, git�rozni, �nekelni, zen�t szerezni �s sz�veget �rni. Val�sz�n�leg az�rt k�t�tt ki a zen�n�l, mert az � t�rsadalmi helyzet�ben ez volt a legel�rhet�bb kit�r�si pont.

Bunkeszt�ni�b�l menek�lt. Els� kiad�juk �s m�ltat�ik a romlatlan tanyasi �ser�t l�tt�k benn�k, magyarul sutty�kat, �s Kurt egy �leten �t nem gy�zte bizonygatni, hogy � nem v�r�s nyak�, szexista, b�rdolatlan bunk�. De... m�g Courtney Love szerint is (akit szint�n nem az intellektus��rt szeret�nk) el-k�peszt�en m�veletlen �s alul-olvasott volt. Zenei (m�rmint pop-zenei) ismereteit is csak lassan �s nehezen szedte �ssze, minden egyebet illet�en pedig tragikusan t�j�kozatlan maradt. Tragikusnak mondom, mert j� esz� �s kiv�telesen �rz�keny sr�ck�nt sokat agyalt a vil�g dolgain, hogy azt�n hossz� �s keserves munk�val feltal�lja a spanyolviaszt, mit sem tudva arr�l, hogy m�r az �korban is... A Nevermind be�t�se ut�n megny�lt el�tte a lehet�s�g, hogy szabadon alak�tsa az �let�t, p�tolja, ami kimaradt, b�rmit megtegyen, vagy ne tegyen egy�ltal�n semmit. �m �pp akkoriban keveredett egyre szorosabb viszonyba �lete h�sn�j�vel. ' nevezte �gy: heroina.

K�zkelet� v�leked�s, hogy Kurt Cobaint a drogf�gg�se vitte a s�rba 27 �vesen, ugyanannyi id�sen, mint Janis Joplint, Jimi Hendrixet, Jim Morrisont. J�l hangz� rocklegenda: �npuszt�t�an, gyorsan �lni, nagy l�ngot vetni, blablabla. Ha �sszekapjuk magunkat, sokkal t�bb t�l�l�t tudunk megnevezni, mint ah�ny �ldozatot. Csak a halottakat jobban szeretj�k. Ut�lag. Am�g �lnek, megvet�s s�jtja �ket, �s van, ami m�g puszt�t�bb a szern�l:

a nulla tolerancia, a sz�z sz�zal�k k�pmutat�s

t�rsadalma. Egy kiterjedt drogkult�ra, ahol egy olyan nemzed�k �l a vezet� posztokon, amelynek t�lnyom� r�sze haszn�lt (haszn�l) valamit, ahol filmek, zen�k, k�nyvek t�mege foglalkozik meglehet�s ny�lts�ggal a t�rggyal, mint ami term�szetes r�sze az �letnek. M�rmint a drog. De nem a drogos. ' a vil�g szem�ben p�ria, szerettei a szart is kitaposs�k bel�le, zsarolj�k, fenyegetik, kitasz�tj�k, elviselhetetlen b�ntudatot, �ngy�l�letet keltenek benne, meg persze paranoi�t. Kurt �s Courtney, a boldog heroinista szerelmesp�r �let�t v�g�l pokoll� tette az �ld�z�s, mindketten azt akart�k, hogy a m�sik j�jj�n le a drogr�l, amelyet egym�st kij�tszva szereztek be, n�ha ugyanatt�l a d�lert�l, �s k�l�n mentek a detoxba. �jra meg �jra. Alig hihet�, de a m�regdr�ga klinik�kon, ahol annyi egy nap, mint egy luxussz�ll�ban, a megvon�s fizikai t�neteinek enyh�t�s�b�l �s csoportter�pi�b�l ("Gizi vagyok. Heroinista.") �llt a kezel�s, illetve ki�regedett hippik h�zaltak drogkarrierj�k t�rt�net�vel a betegszob�kban. A legjobb esetben foglalkoztak Kurt rejt�lyes gyomorpanaszaival is, amelyeknek soha nem tal�lt�k meg az ok�t. De sehol nem tal�ltam nyom�t annak, hogy felfigyeltek volna a depresszi�j�ra. Ami egyre s�lyosbodott, r�szben a drogok miatt, amelyekkel k�r�lni pr�b�lta. "B�rcsak lenne valaki, akit�l tan�csot k�rhetn�k. Valaki, akinek ki�nthetn�m a lelkem, m�gsem �reztetn� velem, hogy nyomorult vagyok, akinek elmagyar�zhatom, milyen bizonytalans�gok k�noznak... B�rcsak megmagyar�zn� valaki, mi�rt nem v�gyom m�r arra, hogy b�rmi �jat tanuljak. Hov� lett az az energia, ami azel�tt m�rf�ldeken �s heteken �t hajtott, hogy valami �jat, valami m�st tal�ljak?"

1994 m�rcius�ban egy �ngyilkoss�gi k�s�rlet ut�n - a sz�mtalan heroin OD ut�n ez�ttal gy�gyszer plusz pezsg� - mer�lt fel el�sz�r komolyan a pszichoter�pia lehet�s�ge, persze csak a drogelvon�s ut�n. A Nirvana menedzserei, �gyv�dei, kiad�i, Courtney �s a banda egy pszichi�terrel k�z�sen k�sz�ltek rajta�tni Kurt�n, de Krist riasztotta a bar�tj�t. M�rcius 25-�n, ez�ttal Krist �s Dave n�lk�l, akiknek val�sz�n�leg nem sz�ltak, m�gis �ssze�lt a nagy sz�monk�r�sz�k: amikor Cobain egy �breszt� l�v�s ut�n lement, ott tal�lta �ket a nappaliban. Szerz�d�sbont�ssal, v�l�ssal, a gyerekl�that�s megvon�s�val fenyegett�k. Mer� j� sz�nd�kb�l. Kurt hal�la ut�n ezt nevezte a b�nb�n� Courtney "tough love"-nak ("�rted haragszom...", nagyj�b�l). H�rom nap m�lva Cobain megkezdte ki tudja, h�nyadik elvon�k�r�j�t. �jabb h�rom nap m�lva hazasz�k�tt. Azonnal keresni kezdt�k, de csak egy h�t m�lva tal�lt�k meg: akkor m�r h�rom napja halott volt.

Ennek t�z �ve

Egy nark�s rockzen�sszel kevesebb..., �rdekel ez m�g valakit? A maga idej�ben a Nirvana felforgatta a t�nczen�t, de n�mi zavar ut�n vissza�llt a rendes �zletmenet. Nincs m�g egy ipar�g, ahol nulla hozz�adott �rt�kkel (tehets�ggel, kreativit�ssal) lehet hatalmasakat kasz�lni. A nyolcvanas �vek posv�ny�ban egy�tt dagony�zott a r�g halott rock, az �szinte, k�kem�ny antit�zisnek sz�nt, de komikusan agyatlan met�l, a ny�las new age, az ideol�gi�k ment�n szervez�d�, de zeneileg t�bbnyire m�sodlagos alternat�v �s a virulens diszk�; a rap m�r l�tezik, de csak a gett�ban. A punk mozgalomk�nt kiment a divatb�l, de helyi szinten meg�rizte hajt�erej�t, hiszen mindig lesznek d�h�s, l�zad� kamaszok, akik csapatba ver�dnek a gar�zsban, az iskol�ban, a kisv�rosban alakult zenekarok k�r�l. A legjobbak k�z�l�k a szomsz�d megy�be vagy a nagyv�rosi punkk�r�kbe is eljutnak. Ezen t�l m�r nem punk, hanem ipar�z�s. A st�lusir�nyzatok h�vei elk�l�n�l� klikkeket alkotnak saj�t divattal, �letform�val, nyelvvel. Ezek n�ha �lre mennek egym�ssal, de soha nem keverednek. �s minden szerepl�nek az az �rdeke, hogy az elk�l�n�l�s fennmaradjon: a rajong�knak identit�st ad, f�k�nt pedig kiterjedt �s j�vedelmez� h�tt�ripart lehet r� �p�teni. Ezt a status qu�t robbantotta sz�t a Nirvana, legal�bbis egy id�re. Kurt Cobain t�k �szt�n�sen kereste �s csin�lta meg a saj�t zen�j�t, amiben mindaz egy�tt van, amit szeret: a Beatles sz�vhez sz�l� dallamoss�ga, az �srock �s met�l nyers, z�z� ereje, az alternat�vok szabads�ga, a punk puszt�t� l�zad�sa. �s m�g valami, ami utolj�ra lett meg, a harmincas �vek n�ger dalnoka, Leadbelly r�v�n. A dalforma, ami egyid�s az emberis�ggel �s m�r az �korban is... amin�l az�ta sincs tiszt�bb, t�k�letesebb eszk�z az �rzelemkifejez�sre. A Nirvana egyik legeml�kezetesebb koncertj�nek - Unplugged in New York - k�t cs�cspontja van. A Leadbelly-z�r�dal (Where Did You Sleep Last Night), �s ugyanez saj�tban: a Pennyroyal Tea, ami az utols� pillanatban, a helysz�nen sz�letett meg. Kor�bban is j�tszott�k m�r, de akusztikus v�ltozatban sehogy sem akart �ssze�llni. De Kurt ragaszkodott hozz�, kem�ny csat�kat v�vott �rte az MTV-vel, ak�rcsak Bowie, a sk�t Vaseline vagy a Meat Puppets egy-egy sz�m��rt. Azt�n a koncerten, amikor a Pennyroyal k�vetkezett, v�ratlanul azzal �llt el�, hogy ezt ink�bb egyed�l j�tszan� el.

A Nirvana

alig p�r �vet l�tezett. A semmib�l j�tt, els�pr� sikere nemcsak a szakm�t, a zeneipart r�zta meg, hanem a band�t is. Kurt Cobainnek nem volt el�g ereje, szellemi mun�ci�ja, �rzelmi biztons�ga, sem el�g ideje ahhoz, hogy feldolgozza. Nem tudta kiv�rni, hogy be�rjen. Pedig most m�r j�. Elm�lt a hiszt�ria, de m�g mindig vannak �s lesznek h�vek, akik puszt�n a zen��rt hallgatnak Nirvan�t, �s ha Kurt fejest ugrana a felh�j�r�l, k�zr�l k�zre adn�k a s�rgoly� k�r�l.

Bori Erzs�bet

A k�nyvek

Azerrad k�nyve abban is etalon, hogy a r� k�vetkez� �letrajzok pontosan k�vetik a fel�p�t�s�t. Charles R. Cross 2001-ben adta ki a mag��t, amely A mennyekn�l s�lyosabb c�men jelent meg magyarul. Sz� szerinti ford�t�s, de az eredeti sem hangzik sokkal jobban: Heavier Than Heaven. A gyenge - vagy st�lszer�bben: neh�zkes - sz�j�t�kot egy menedzser hozta �ssze a 89-es eur�pai turn�hoz (amelynek egyik �llom�sa a Pet�fi Csarnok volt; sok�ig v�rosi legend�nak tartottam, de t�bb helyen tal�ltam r� adatot, �s m�r magam sem tudom, mit higgyek), �s m�g csak nem is a Nirvan�ra utal, hanem a vel�k turn�z� Tad m�sf�l m�zs�s frontember�re, az idah�i hentesre. Crossnak sajnos m�s t�ren is bizonytalan az �t�lete, a forr�skritik�t m�g h�rb�l sem ismeri, k�nyv�ben �gy zavarba ejt�en keverednek a t�nyek, a kital�ci�k �s a nett� hazugs�gok. (Egy apr�s�g: szeg�ny kis Kurt s�v�rogva �ll a British Museum el�tt, de nincs p�nze bemenni.) Nem elhanyagolhat� szempont, hogy Cross j�val Cobain hal�la ut�n l�tott munk�hoz, amikorra m�r minden szerepl� megk�lt�tte �s f�nyesre csiszolta a maga t�rt�net�t, a szerz� pedig vel�k tart azon az �ton, amely visszafel�, a hal�l fel�l - �s melodramatikus sz�nezettel - �rtelmezi a dolgokat. K�pek nincsenek, de Cross elmes�li, mi van a fot�kon �s rajzokon. A magyar kiad�s a ford�t�ssal egy�tt rendben van; a neten b�s�ggel (magyarul is) el�rhet� anyagok ismeret�ben �s n�mi eg�szs�ges gyanakv�ssal olvasva j� k�pet ad a Nirvana t�rt�net�r�l.

Cobain napl�it tisztess�gtelen �zleti m�dszerrel dobt�k piacra. Kurt grafom�n volt, spir�lf�zetek tucatjait �rta, rajzolta tele az �vek sor�n dalsz�vegekkel, koholt interj�kkal, bandaismertet�kkel, soha el nem k�ld�tt levelekkel, bor�t�- �s git�rtervekkel, k�preg�nyekkel �s a sz� szorosabb �rtelm�ben vett napl�jegyzetekkel. A f�zetek egy r�sze elveszett, megsemmis�lt, �s m�r Kurt �let�ben akadtak gondos kezek, amelyek kit�pt�k a k�nyes oldalakat. A Napl�k kiad�i folytatt�k a rost�l�st, a k�nyv nagyobbik r�sze sajtc�dul�kat tartalmaz, de van n�h�ny m�lyen megrend�t� szem�lyes bejegyz�s is. Az anyag nagyj�b�l id�rendben halad, de nincs dat�lva. Nem v�rtam egy kritikai kiad�s filol�giai m�gondj�t, de legal�bb annyi munk�t belefektethettek volna, hogy ne l�gjon ki a l�l�b. A magyar kiad�sra itt sem lehet panasz, N�dori P�ter m�g jegyzetekkel is ell�tta. Tetszik a ford�t�s, de egyes utal�sok �rtelmez�s�hez elkelt volna a szakirodalom ismerete. Ha kekeckedni akarn�k, mindk�t k�nyvben belek�thetn�k a sz�mok c�m�nek �s sz�veg�nek esetenk�nti f�lre�rt�s�be, de nem k�t�k: ami igaz�n siralmas, az a rengeteg angol nyelv� sz�vegmagyar�zat, amely g�rcs�sen az �letrajzi adatoknak pr�b�lja megfeleltetni a verseket, j� adag vulg�rfreudista sz�sszal le�ntve. �gy t�nik, a l�rai �n fogalma nem hatolt be a t�nczenetudom�nyba.

Mindk�t k�nyv alap, de aki m�g t�bbet akar, az n�zze meg a nirvana.lap.hu-t, nem kell megijedni a sok linkt�l, b�rhonnan indul, szinte minden�tt ugyanazt tal�lja.